légy üdvözölve

Üdv az oldalon!

Magnus Bane kitalált könyvhős, Cassandra Clare írónő keltette életre. New York legsikkesebb boszorkánymestere, több száz éves warlock. Az oldal róla szól, és szeretnélek figyelmeztetni, hogy a könyv, a sorozat és az oldal tele van fiú-fiú románccal kapcsolatos tartalommal.

Borító  Galéria  DailyMalec

Krónikák    Magnus    Alec

Könyvek  TV sorozat  Malec

 
shadowhunters
2x15. rész

A Problem of Memory

Alec és a többiek felkészülnek Valentine átszállítására. Eközben Simon sötét útra lép...

megjelenés: július 10. promo

1. évad   2. évad   Mozifilm

 
foglalj helyet

A szerkesztő: Blue

 
A Szövetség

Az a néhány oldal, melyeknek a tartalma, a témája vagy a szerkesztője különleges a számomra. Kiemeltek.




6 fő

 
Nyiss portált
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

 

 

 

 

Malec első csókja

Az első nyilvános csók

Bizonyára emlékeztek az Üvegváros epikus jelenetére, ahol Alec nyilvánosan megcsókolta Magnust az összes Árnyvadász és alvilági szeme láttára, ezzel is felvállalván a kapcsolatukat és azt, hogy meleg. Emlékeztető:

"Simon Alecre és Magnusra mutatott, akik igyekeztek minél távolabb húzódni a többiektől. Alec erősen koncentrálva éppen Magnus kezére rajzolt; sötét haja előrebukott, és eltakarta a szemét.
– És mindenkinek ezt kell csinálnia? – kérdezte Maia. – Úgy értem, mindenkire rajzolni fognak?
– Csak azokra, akik harcolnak is – felelte Isabelle, és hűvösen végigmérte. – Nem látszol tizennyolcnak.
Maia feszes mosolyra húzta a száját. – Én nem Árnyvadász vagyok. A lúkantrópok tizenhat éves korukban már felnőttnek számítanak.
– Hát akkor pedig rád is rajzolni fognak – közölte Isabelle. – Méghozzá egy Árnyvadász, úgyhogy keress magadnak egyet!
– De... – Maia, aki továbbra is Alecet és Magnust figyelte, hirtelen elhallgatott, és felhúzta a szemöldökét. Simon követte a tekintetét, és tátva maradt a szája.
Alec átkarolta Magnust, az ajkára tapasztotta az ajkát, és hevesen csókolta. Magnus, mintha sokkot kapott volna, mozdulatlanná dermedve állt. Jó páran – Árnyvadászok és Alvilágiak egyaránt – álltak körülöttük, bámulták őket, és sutyorogtak. Simon gyorsan a Lightwood szülőkre nézett, akik elkerekedett szemmel és tátott szájjal figyelték a jelenetet. Maryse a szája elé kapta a kezét.
Maia értetlenül meredt a párra. – Na, álljon meg a menet! – szólt. – Ezt is mindenkinek csinálnia kell?"

fordította: Kamper Gergely

Azt viszont tudtad, hogy nem ez volt az első csókjuk? Cassie megosztotta az olvasóival azt a novellát, ami a regénybe már nem fért bele ugyan, de mindenképpen fontosnak tartotta: Magnus és Alec első csókját.

Az eredeti novellát itt olvashatjátok: Kissed.

Kimaradt jelenet: Megcsókolva

Magnus lakásának lépcsőháza előtt álldogálva Alec egyre csak bámulta a csengő alá íródott nevet: BANE*. Úgy vélte, nem igazán illik Magnushoz; mióta megismerte, már nem. Már ha tényleg kijelentheti, hogy ismer valakit, akinek egyszer elment egy bulijára, majd aki később megmentette az életét, ő meg még nem igazán méltóztatta megköszönni. De Magnus Bane nevének hallatán egy toronymagas fickó jutott eszébe, széles vállakkal, hivatalos, lila boszorkánymesteri köpenyben, amint tűz- és fénygömbökkel dobálózik. Nem Magnus maga, aki jóval több volt, mint egy párduc és egy tébolyodott elf keresztezése.
Alec mély levegőt vett, majd kifújta. Nos, ha már eddig eljött, talán nem kéne visszafordulni. A feje felett lógó, egy szál izzó fénye hosszúkás árnyékokat festett rá, ahogy a csengőért nyúlt és megnyomta azt.
Egy szempillantás múlva egy hang söpört végig a lépcsőházon.
– KI SZÓLÍTJA A FŐ BOSZORKÁNYMESTERT?!
– Izé... – nyögte Alec. – Én. Mármint, Alec. Alec Lightwood.
Mintha még a folyosó is meglepődött volna, egyfajta megilletődött csend állt be, majd egy koppanással kitárult az ajtó, bebocsátást engedve a lépcsőházba. Alec megindult fölfelé a sötétségbe vezető, rozoga fokokon, melyek pizza és por szagát árasztották. A második emeletről fény szűrődött le, a folyosó túlsó végén nyitott ajtó várta, a félfában támaszkodó Magnus Bane-nel.
Az első alkalomhoz képest, amikor Alec találkozott vele, most egész normálisnak tűnt. Tüskékként meredező, fekete haj és álmos arc; még a hasított, macskás szemével is nagyon fiatalnak látszott. Fekete pólót viselt, flitterekből kirakott "EGY MILLIÓ DOLLÁR" felirattal a mellkasán, farmerja lazán lógott a csípőjén; elég lazán ahhoz, hogy Alec félrekapja a tekintetét és a cipője orrát kezdje bámulni. Ami persze elég unalmas volt.
– Alexander Lightwood – szólt Magnus alig hallható, leheletnyi akcentussal, dallamosan pörgő magánhangzókkal, amit Alec nem tudott beazonosítani. – Minek köszönhetem ezt a megtiszteltetést?
Alec elpillantott Magnus válla felett.
– Van esetleg... társaságod?
Magnus összefonta maga előtt a karját, amitől kidagadtak a bicepszei, és a félfának dőlt.
– Miért akarod tudni?
– Azt reméltem, bemehetnék és beszélhetnék veled.
– Hmm... – Magnus tetőtől talpig végigmérte. A szeme tényleg úgy fénylett a sötétben, mint egy macskáé. – Nos, miért is ne?
Hirtelen sarkon fordult és eltűnt a lakásban. Egy szívdobbanásnyi döbbenettel később Alec követte.
A tetőtér egészen máshogyan festett vonagló szerzetek százai nélkül. Átlagosnak ugyan nem lehetett nevezni, de látszott rajta, hogy valaki él itt. Más padlásszobákhoz hasonlóan egyetlen hatalmas, központi szobából állt, ami különböző bútorok csoportosításával kisebb terekre lett felosztva. Jobbra, amerre Magnus invitálta Alecet, díványok és asztalok alkottak szabályos négyszöget. A fiú helyet foglalt egy bársony borítású, aranyszín kanapén, melynek karfáján elegáns, fából készült cirádák kanyarogtak.
– Kérsz egy kis teát? – kérdezte a boszorkánymester. Szék helyett egy párnázott puffra telepedett le, hosszú lábait kinyújtva maga előtt.
Alec bólintott. Úgy érezte, képtelen megszólalni; nem jutott eszébe semmi érdekes vagy intelligens. Kettejük közül mindig Jace állt elő érdekes és intelligens szövegekkel. Jace parabataiának lenni – ez volt az összes dicsőség, amire szüksége volt és amire vágyott: mintha sötét csillag lenne valaki más szupernóvája mellett. De most olyan helyen volt, ahová Jace nem kísérhette el; ez olyasmi volt, amiben nem segíthetett.
– Persze.
Hirtelen melegséget érzett a jobb kezében. Ahogy lepillantott, látta, hogy a Joe, a kávé művészete hely viaszos papír poharát szorongatja. Olyan illata volt, mint a chai teának. Alec felugrott, és csak hajszál híja volt, hogy nem borította magára.
– Az Angyal nevére!
– IMÁDOM ezt a reakciót - mondta Magnus. – Annyira eredeti!
– Elloptad a teát? – meredt rá Alec.
A boszorkánymester figyelmen kívül hagyta a kérdést.
– Szóval, miért vagy itt?
Alec belekortyolt a lopott teába.
– Meg akartam köszönni – szólt végül, miután levegőhöz jutott. – Hogy megmentetted az életemet.
Ahogy Magnus megtámaszkodott maga mögött a puffon, a pólója feljebb csúszott és kivillant alóla lapos hasfala. Alec ezúttal nem tudott máshova nézni.
– Meg akartad köszönni.
– Megmentetted az életem – ismételte Alec. – De amilyen kába voltam, nem hiszem, hogy ténylegesen megköszöntem neked. Tudom, hogy nem lett volna kötelességed megmenteni. Szóval, köszönöm.
Magnus szemöldöke felszökött, egészen eltűnt a frufruja alatt.
– Hát... szívesen?
Alec letette a teáját.
– Talán mennem kéne.
Magnus felállt.
– Azok után, hogy ilyen messzire jöttél? Egészen Brooklynig? Csak hogy megköszönd? – vigyorgott. – Akkor az erőfeszítésed teljesen kárba veszne.
Kinyújtotta a kezét és megérintette Alec arcát, hüvelykujjával végigcirógatva az arccsontja ívét. Magnus érintése olyan volt, akár a tűz, szikrák pattogtak utána. Alec szoborrá dermedt a meglepettségtől – meglepte a gesztus és meglepte a hatás, amit kiváltott belőle. Magnus szeme összeszűkült, majd visszahúzta a kezét.
– Huh – dünnyögte az orra alatt.
– Mi? – Alecben rögtön feltámadt az aggodalom, hogy valamit rosszul csinált. – Mi az?
– Te csak... – megmoccant egy árnyék Magnus mögött, mire a boszorkánymester megpördült és felkapott egy kis, szürke-fehér cirmos cicát a padlóról. A macska összegömbölyödött a karjában és gyanakvón méregetni kezdte Alecet. Most már két, aranyban és zöldben játszó szempár meredt rá sötéten. – Nem erre számítottam.
– Egy Árnyvadásztól?
– Egy Lightwoodtól.
– Nem is tudtam, hogy ilyen jól ismered a családomat.
– Évszázadok óta ismerem a családodat – A boszorkánymester Alec arcát fürkészte. – Na már most, a húgod egy Lightwood. Te...
– Azt mondta, tetszem neked.
– Tessék?
– Izzy. A húgom. Azt mondta, hogy tetszem neked. "Úgy tetszem neked"-tetszem.
"Úgy tetszel nekem"-tetszel? – Magnus a macska bundájába rejtette a vigyorát. – Bocsi. Tizenkét évesek lettünk hirtelen? Nem emlékszem, hogy bármit is mondtam volna Isabelle-nek...
– Jace is ezt mondta. – Alec elméje eltompult; ez volt az egyetlen mód, ahogyan kifejezhette magát. – Hogy tetszem neked. Hogy amikor felcsöngetett hozzád, azt hitted, én vagyok, és csalódott voltál, amikor megláttad őt. Ez sosem fordult még elő.
– Soha? Nos, pedig kéne.
Alec megszeppent.
– Nem... mármint Jace, ő... Jace.
– Egy bajkeverő – felelte Magnus. – Te viszont egyenes vagy, ami egy Lightwood esetében nagy kérdőjel számomra. Mindig is cselszövő család voltatok, mint a fukar Borgiák, de a te arcodon nyomát sem látom a hazugságnak. Az az érzésem, minden egyes szavad kegyetlenül őszinte.
Alec előre hajolt.
– Nem akarsz randizni velem?
Magnus csak pislogott.
– Látod, erről beszélek. Kegyetlenül őszinte.
Alec beharapta az ajkát és nem felelt.
– Miért akarnál randizni velem? – érdeklődött a boszorkánymester. Miau Ce-Tung fejét dögönyözte, hosszú ujjaival lesimította a macska fülét. – Nem mintha nem lennék elképesztően kívánatos, de abból, ahogy kérdezted, úgy tűnt, mintha valamiféle rohamod lenne...
– Csak akarom – vágott közbe Alec. – És azt gondoltam, mivel tetszem neked, úgyis igent fogsz mondani, szóval megpróbálhatnám... Úgy értem, megpróbálhatnánk...
A fiú a tenyerébe temette az arcát.
– Talán hiba volt.
– Tudja bárki is, hogy meleg vagy? – Magnus hangja gyengéden csengett. Alec felkapta a fejét; úgy zihált, mintha épp maratont futott volna. De mit tehetne, tagadja le? Amikor pont azért jött ide, hogy az ellenkezőjét tegye?
– Clary - felelte rekedten. – Ami... Ami véletlenül történt. Meg Izzy, bár ő sosem mondana semmit.
– A szüleid nem? Jace sem?
Alec arra gondolt, mi lenne, ha Jace megtudná; gyorsan és keményen kiűzte a fejéből a gondolatot.
– Nem. Nem, és nem akarom, hogy megtudják, főleg Jace nem.
– Szerintem elmondhatnád neki – Magnus Miau Ce-Tung állát vakargatta. – Darabokra hullott, mint egy kirakós, amikor azt hitte, meg fogsz halni. Törődik...
– Inkább nem – szólt közbe Alec, még mindig szaporán kapkodva a levegőt. Megdörzsölte az öklével a térdét a farmerján át.
– Még sosem randiztam senkivel – suttogta. – Sosem csókoloztam még. Egyszer sem. Izzy azt mondta, tetszem neked, ezért azt hittem...
– Nem vagyok unszimpatikus neked. De tetszem is? Mert ez a "legyünk melegek" dolog nem úgy működik, hogy csak úgy odadobod magad bármelyik srácnak és működni fog, mert pasiból van. Még így is vannak emberek, akik bejönnek neked és vannak, akik nem.
Alec visszagondolt arra, amikor Magnus megjelent az Intézetben, míg ő a fájdalomtól és a méregtől önkívületben vergődött az ágyában. Alig ismerte fel. Biztos volt benne, hogy üvöltött a szülei után, Jace-ért, Izzy-ért, mégis alig jött ki suttogásnál több a torkán. Tisztán emlékezett Magnus kezére, ujjainak hűvös, gyengéd érintésére. Emlékezett rá, milyen halál görcsösen szorongatta Magnus csuklóját órákon át, még azután is, hogy a fájdalom elmúlt és tudta, hogy most már minden rendben lesz. Emlékezett rá, hogyan leste Magnus arcát a felkelő Nap fényében; a napkelte aranyló színeiben szikrázó szemére, és hogy arra gondolt, milyen furcsán gyönyörű a hasított pupillájával és a kecsességével.
– Igen – felelte. – Tetszel.
Egyenesen Magnus tekintetébe fúrta a magáét. A boszorkánymester a kíváncsiság, a vonzalom és a zavar furcsa egyvelegével nézett rá.
– Milyen különös – mondta. – Genetika. A szemed, ez a szín... – Egy fejrázással elharapta a mondatot.
– A Lightwoodok közt, akiket ismertél, nem volt kék szemű?
– Zöld szemű szörnyetegek vagytok – vigyorgott Magnus. Ahogy letette Miau Ce-Tungot a földre, a macska Alechez lépdelt és a lábához dörgölőzött. – Kedvel téged.
– Az jó?
– Sosem randizok olyasvalakivel, akit a macskám nem bír – felelte a férfi könnyedén, majd felállt. – Mit szólsz a péntek estéhez?
Alecet elöntötte a megkönnyebbülés.
– Tényleg? Randizni akarsz velem?
Magnus a fejét csóválta.
– Le kell állnod azzal, hogy kéreted magad, Alexander. Megnehezíti a dolgokat – vigyorgott. Olyan vigyora volt, mint Jace-nek; nem mintha bármiben is hasonlítottak volna egymásra, de ez a fajta vigyor felvillanyozta az egész arcát. – Gyere, kikísérlek.
Alec Magnus után botorkált a bejárati ajtó felé, miközben úgy érezte, olyan mázsás szikla gördült le a mellkasáról, amiről még csak nem is sejtette, hogy eddig ott volt. Persze még ki kell találnia valami kifogást, hova és miért megy péntek este, ahová Jace semmiféleképpen nem akarja majd követni; valamit, amit muszáj egyedül csinálnia. Vagy csak betegnek tetteti magát és kiszökik. Annyira belefeledkezett a gondolataiba, hogy kis híján nekiütközött a bejárati ajtónak, amelynek Magnus támaszkodott, félholdnyira húzott szemmel bámulva rá.
– Mi az? – kérdezte Alec.
– Sosem csókolóztál? – érdeklődött a boszorkánymester. – Egyáltalán senkivel?
– Nem – felelte Alec, remélvén, ezzel nem húzatja le magát a randiképesek listájáról. – Soha egy igazi csókot s...
– Gyere ide!
Magnus a könyökénél fogva közelebb húzta őt magához. Alec egy pillanatra teljesen összezavarodott az érzéstől, hogy ilyen közel van valaki máshoz; valakihez, akihez már olyan régóta közel akar lenni. Magnus magas volt és karcsú, de nem sovány; a teste kemény volt, a karja enyhén izmos, de erős: pár centivel magasabb volt Alecnél, ami eddig nem nagyon fordult még elő, és tökéletesen illettek egymás karjába. Magnus az állánál fogva megemelte a fejét, aztán megcsókolták egymást. Alec lélegzete elakadt, torkából artikulálatlan sóhaj szakadt fel, mielőtt ajkaik visszafojtott türelmetlenséggel egymáshoz tapadtak volna. Magnus – gondolta Alec kábán – aztán tényleg tudja, mit csinál. Puha ajkai rutinosan becézték Alecét, feltárva az egész száját: ajkak, fogak és nyelvek szimfóniája, minden mozdulat életre keltett egy idegvégződést, melyről Alec nem is tudta, hogy létezik.
Ujjai megtalálták Magnus derekát, megcirógatták a fedetlen csíkban árválkodó bőrfelületet, amit korábban annyira próbált nem megbámulni, majd keze becsúszott a férfi felsője alá. Magnus összerándult a meglepetéstől, aztán ellazult, végigsimította Alec karját, a mellkasát, egészen a derekáig, amíg rá nem lelt Alec farmerjának övtartójára, melynél fogva közelebb húzta magához. Szájuk elvált egymástól és Alec érezte Magnus ajkainak forró nyomását a torkán, ahol a bőre olyan érzékeny volt, hogy úgy tűnt, közvetlenül a lábához csatlakozik, mely teljesen elgyengült alatta. Mielőtt összerogyhatott volna a padlón, Magnus elengedte. A szeme ragyogott, akárcsak az ajka.
– Most már csókolóztál – Azzal a fiú mögé nyúlt és feltépte az ajtót. – Pénteken látjuk egymást?
Alec megköszörülte a torkát. Szédülés kerülgette, de végre úgy érezte, él; a vér teljes sebességgel pezsgett az ereiben, minden olyan vakítóan színesnek tűnt körülötte. Ahogy kilépett az ajtón, visszafordult és Magnusra nézett. Amaz bódultan bámulta őt. Előre nyúlt, megragadta Magnus felsőjét és magához rántotta a boszorkánymestert. Magnus hozzá botlott, Alec pedig megcsókolta, keményen és gyorsan, és kuszán, és gyakorlatlanul, de szívvel-lélekkel. Keze kettejük közé szorult, ahogy közelebb húzta magához, és érezte Magnus dübörgő szívverését a mellkasában.
Alec feltörte a csókot és elhúzódott.
– Pénteken – mondta, majd elengedte a férfit. Megfordult és elindult lefelé, Magnus meg csak bámult utána. A boszorkánymester összefonta a mellkasa előtt a karját – a póló meggyűrődött ott, ahol Alec megragadta –, és vigyorogva megcsóválta a fejét.
– Lightwoodok – mondta. – Mindig övék kell hogy legyen az utolsó szó.
Becsukta maga mögött az ajtót, Alec pedig leszaladt a lépcsőn, kettesével szedve a fokokat. A vére, mint valami muzsika, még mindig ott dübörgött a fülében.

fordította: Blue

* A Bane jelentése: csapás, baj

 

 


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre