Az első Malec részlet:
az eredetihez kattints ide

"Magnus ached at the thought. It clamored for him to at least give Alec Lightwood a chance. But although Magnus looked nineteen, he was not a fool and not young in love, and hadn't been for a long time. This relationship was likely a lost cause, a temporary fling at best.
He caressed Alec's face and pulled him close as they stood in the middle of the path under the half-moon hidden behind a stream of dark clouds. Their lips pressed toether, gently, and he felt an arm around his waist, and the pressure of their bodies squeezing together. Magnus could feel Alec's heart pounding through his shirt, sending soft (...)"

Magnusnak már a puszta gondolat is fájt. Elvárták tőle, hogy adjon legalább egyetlen egy esélyt Alec Lightwoodnak. S bár Magnus tizenkilencnek nézett ki, nem volt sem bolond, sem hősszerelmes kamasz; már jó ideje nem. Ez a kapcsolat valószínűleg veszett ügy volt, a legjobb esetben is csak múló fellángolás.
Ahogy ott álltak az út közepén, a sötéten úszó felhők mögött megbújó félhold alatt, Magnus megcirógatta Alec arcát és közel húzta őt magához. Az ajkuk lágyan összeért, és Magnus érezte a dereka köré fonódó karokat, ahogy a testük szorosan egymáshoz simult. A pólóján át érezte Alec szívének dobogását, finom (...) küldve...

 Valentin-napi Malec részlet:
az eredetihez kattints ide

"The two of them went straight for the bed, kissing and pulling and stumbling over each other, nearly falling over in the process. They tumbled onto the mattress in a tangle and clawed their way toward the headboard, hands in each other’s hair, on each other’s bodies, stirring each other to incandescent life.
Magnus tore himself away from Alec’s lips and yanked futilely at the knots that kept the bedsheet looped around the Shadowhunter’s body. “How did you tie this thing on?” he growled. 
Alec, lips kiss-swollen and eyes dazed with desire, didn’t seem able to respond — he just went for the buttons on Magnus’ shirt with shaking fingers before eventually giving up and just tearing the garment apart down the middle, sending buttons flying across the room. Finally, more out of frustration that expediency, Magnus flicked his wrist at the bedsheet as if shooing away a fly and sent the entire thing fluttering somewhere over the Indian Ocean.
Alec raised his head to watch the sheet disappear. When he looked back at Magnus, the warlock was gazing down at him with a deep seriousness in his gold-green eyes.  “You spend your entire life looking out and sacrificing for people,” Magnus said, and his gentle fingers traced their way along Alec’s bare torso, making him shiver. “It’s your turn to just lay back and relax…”"

Kis híján a földön kötöttek ki, ahogyan egyenesen az ágy felé botladoztak; csókolózva, egymást húzva, összegabalyodva zuhantak a matracra, kezük a másik hajában, testük szorosan összesimult, izzott körülöttük a levegő, miközben feljebb tornázták magukat az ágyon.
Magnus elszakadt Alec ajkától és hiábavaló kísérletet tett az árnyvadász testére tekert lepedő csomójának kibontására.
- Hogyan kötötted ezt meg? - morogta.
Nem úgy tűnt, hogy Alec, akinek ajka megduzzadt a csóktól, szemében pedig bódult vágy ült, képes lenne válaszolni: remegő ujjakkal Magnus ingének esett, majd feladta és a közepénél kettétépte az anyagot. Gombok repültek szanaszét a szobában. Magnus, végül inkább az idegességtől mintsem a gyakorlatiasságtól vezérelve, egyetlen csuklómozdulattal egészen az Indiai-óceánig reptette Alecről a lepedőt, mintha legyet hessintene el.
Alec a fejét megemelve figyelte az anyag eltűnését. Mire visszapillantott Magnusra, a boszorkánymester őt nézte, aranyzöld szeme színültig telt komolysággal.
- Az egész életedet azzal töltöd, hogy megóvsz másokat és áldozatokat hozol értük - Ujjai lefelé indultak Alec csupasz mellkasán, gyengéd érintésébe a fiú beleborzongott. - Most rajtad a sor, hogy csak feküdj és lazíts.

fordította: Blue